Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mint az Orion űrhajóban Tamara Jagello hadnagy, Tami is magas, barna lány volt, óvónő egy Isten háta mögötti faluban. Apja fiatal orosz katonatiszt volt a kunmadarasi bázison, valahogy elvett egy nála tíz évvel fiatalabb magyar polgári alkalmazottat, ebből a sokat helytelenített nászból született Tamara. Kunmadarasról előbb a Bakonyba, aztán hazavezényelték az apját, vele ment a család, Tami végül Moszkvában érettségizett le, sportiskolába járt, művészi tornára. Mikor apját és alakulatát diszlokálták Afganisztánba, anyja betegeskedni kezdett, rövidesen meghalt. Tami visszajött Magyarországra, elvégezte a szarvasi óvónőképzőt, és megpályázta a tiszamenti falu óvodájába kiírt állást, szolgálati lakással. Főnyereménye lett a falunak, mindenféle társadalmi dolgot felvállalt, igazgatta az elhanyagolt művelődési házat is, erre sem volt ember előtte.

Akkor ismertem meg, mikor elhatározta, hogy filmklubot szervez a faluba. Volt a művelődési háznak egy régirégi 16 mm-es mozigépe, nagyméretű vetítővászna, már csak film és szakember kellett, hogy minden szombaton megteljen a mozi filmekre vágyó, szotyit köpködő fiatal cigánygyerekekkel. A falu lakóinak fele kisebbségi volt, ráadásul az aktívabb fele, a magyarok inkább idősebb téeszdolgozók voltak. A cigányok a közeli ládagyárban dolgoztak, a Compack csináltatott mindenféle raklapot, gyümölcsösládát, a helyi orvosi rendelő általában tele volt vérző kezű, intenzíven kurvannyázó romákkal.

Az első vetítésünk nem sikerült valami jól, Tamara egy régi kosztümös filmet kért elsőre, az Aranyembert, vagy a Szegény gazdagokat, ezzel szemben a műsorosztály egy preferált (direkt támogatású, magas művészeti szintre sorolt) filmet küldött, amit a kutya nem nézett soha, sehol, de muszáj volt vetíteni, ezzel igazolva, hogy érdemes volt leforgatni. Az első tekercset már a harmadik percben levetették velem a nézők, szerencsére egy másik ládában ott volt a Dutyi dili, megúsztam a dolgot verés nélkül. Meg is egyeztünk Tamarával, hogy neki is, nekem is jobb lesz, ha művészfilmet rendel, de majd vetítünk valami mást. Így aztán három egymást követő hónapban lettem a hónap dolgozója a moziüzemnél, mert az egész megye nem hozott annyi nézőt az undorító művészfilmekre, mint én egyedül.

Szerettem kijárni a faluba, az esti vetítések után már nem volt más dolgom, udvaroltam Tamarának. Bevittem Szegedre, elmentünk rendes moziba, étterembe, szerettem vele lenni, volt benne valami arisztokratikus szentimentalizmus, okos volt nagyon, érzéki, szellemes. Megannyi film és hosszas, romantikus udvarlás után tudtam meghódítani, nem volt könnyű. Kisebb puszikat engedett csak a kocsiban, mikor hazakísértem egy-egy szegedi randi után, soha nem hívott be az ovival összeépült szolgálati lakásba. Egyik húsvétkor leptem meg, délután elszántam magam, és kibuszoztam a faluba. Már majdnem sötétedett, égtek a lámpák az utcán, seregnyi részeg dülöngélt haza. Tamara alig engedett be, azt hitte, megint a téesz párttitkára akar visszatántorogni, aznap már harmadszor küldte haza a nejéhez.

Elmondtam a verset, és kértem, ne haragudjon, én nem szoktam locsolkodni, mert tudom, mennyire utálják a nők a pacsulit. Elmosolyodott, nemrég mosott hajat, már nem számított vendégre. Adtam két puszit, leültünk a konyhában beszélgetni, később a cserépkályha mellé. Felhúzta a lábát, úgy bújt mellém, sokáig simogattam a haját. Egy idő után felült, szembefordult velem, két kézre fogta az arcom, úgy csókolóztunk. Nagyon szenvedélyes nő volt, órákig "gyötörtük" egymást. Mikor végre extázisba jött, hangosan kiáltva élvezett el, utána percekig remegett a térde. Csak konzervatív módon volt hajlandó szeretni, a legnagyobb perverziónak tartotta, ha kértem, kerüljön felülre, vagy próbáljuk meg hátulról. A többi, vele egykorú lány előbb franciázott, mint érettségizett, Tamara 23 éves korában még nem csinált ilyet.

Egyébként nagyon élveztem vele minden percet, mondjuk körülvett a képmutatás minket. Nem szerette, ha kocsival keresem föl, azt sem, ha behívom a gépházba vetítéskor egy kis gyors csöcsörészésre. Szerinte neki a faluban mindenképpen meg kell őrízni a makulátlan óvónő látszatát, aki mindenáron megőrzi a tisztességét, míg le nem jár a szerződése. Szóval, respektálnom kellett mindezt, nem nagyon akarta, hogy nála aludjak, inkább ő aludt nálam.

A helyzet akkor változott meg, mikor a helyi tanítónéni nyugdíjba ment, és az új tanítónőt Tamara mellé helyezték el a négyszobás szolgálati lakásban. Ildikó kimondottan csinos volt, de valamilyen oknál fogva nem kereste a kalandot, legalábbis nem tudtunk róla. Már vagy két hónapja lakott együtt Tamarával, mikor egyszer a szokásos szombatesti látogatás helyett reggel szaladtam ki a faluba, és a két lányt egy ágyban találtam, szorosan összebújva. Nem jöttek zavarba, Tamara úgy tett föl egy kávét, mintha mi sem történt volna. Míg kávéztam, Ildikó is kijött a konyhába, kócos hajjal, egy rövid ingben, nekem is adott egy puszit, addig szóba nem állt velem, mindig bezárkózott a saját szobájába.

Ez van, mondta Tamara.
Ne keresselek többet...? Kérdeztem óvatosan.
Ugyan. Miért? Kedves vagy velem, szeretek veled lenni. Zavar, hogy Ildikóval alszom?

Nem tudtam erre őszintén válaszolni, mert igenis zavart, de ezt nem mutathattam, azzal őket hoztam volna zavarba. Inkább adtam egy kávéízű csókot, és elköszöntem a lányoktól. A vadiúj videólejátszót otthagytam, egy csomó filmmel, a Rambo, Rendőrakadémia, meg ilyen slágermozikkal. Mindet alászinkronizálták, megmaradt az eredeti hang, de valaki magyarul is alámondta a szöveget, egységes monoton hangon, mindegy volt, ha eredetileg nő beszélt a filmen, akkor is a nyávogós férfihang szólt.

Egy hét múlva, vasárnap este mentem ki újra, örültek a lányok. Sütöttek valamilyen édességet, Ildikónak volt születésnapja, vittem egy csokor virágot, meg egy kazal filmet is. Sokat ittunk, azon a héten jártam Szabadkán farmerért, italokért, a lányok szerették a rumpuncsot, én inkább a Martellt. Tamara a videók között válogatott, hatból négy pornófilm volt, áhítattal nézték Josephine Mutzenbacher műveit. Tamara egy-két jelenetnél őszintén csodálkozott, ez nem fáj neki? kérdezgette, Ildikóval jót nevettünk ezen.

Elsőnek Ildikó kezdett kacéran vetkőzni, aztán Tamara, végül én, gyorsan. Ildikó szemléltető oktatás címén mutatta be Tamarának, amit a filmen is látott, hogyan kell elnyelni egy férfit, legalábbis megpróbálni. Tamara nehezen állt kötélnek, ha nem kezdem ízlelgetni Ildikót, sosem veszem rá, hogy bekapjon. A két lány persze inkább egymással foglalkozott jobban, én hol egyiknél, hol másikban próbálkoztam, szép kis orgia volt.

Összegabalyodva aludtunk el, arra ébredtem, hogy iszonyúan kell wécére mennem, csikart a hasam, biztosan az esti mindenféle salátáktól, meg a sok italtól. Sosem használtam még Tamara wc-jét, azt sem tudtam, hol van a fürdőszoba. Valahogy kibotorkáltam a mosdóba, nem találtam a villanykapcsolót, és olyan furcsán alacsonyan volt a wc-kagyló. Rettenetes nagy barna hadműveletbe kezdtem, magam is restelltem, amekkorát sikerült. Nem tudtam lehúzni, nem találtam meg a láncot, hiába tapogattam a sötétben. Kezet is csak a konyhában tudtam mosni.

Visszabújtam a lányokhoz, aztán még korán reggel, mielőtt hordani kezdik a hajnali gyerekeket, szaladtam előadásra Szegedre.

Tamara csak a szombati vetítésen mesélte el, mekkora botrány volt, a gyerekmosdót tiszteltem meg egyheti adaggal, ráadásul egy kisgyerek fölé is ült, a dadus pedig felsikoltott, mikor segíteni akart kitörölni neki. Orvost akartak szegény gyerekhez hívni, Tamara szegény, égett, mint a rongy.

Így ért véget váratlanul a filmklub.

Szerző: ekkerjoz  2009.02.16. 10:00 komment

Címkék: falu biszex óvoda tamara

süti beállítások módosítása